A Kölcsey végre hazatalált!

Egy évszázadnyi hányattatás után otthonra talált az 1882-ben készült, Kölcsey Ferencet ábrázoló festmény. Az alkotás a Kölcsey Ferenc Főgimnázium tanárijában vigyázza majd a patinás intézményben zajló eseményeket.

Az idők folyamán többször is eltűnt művet a Szatmár Megyei Múzeum ajándékozta a főgimnáziumnak, péntek délben pedig Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere és Csehi Árpád, a megyei tanács elnöke leplezte le. A tanárokon és a diákokon kívül részt vett az eseményen Kereskényi Gábor alpolgármester, Szász Piroska főtanfelügyelő-helyettes valamint Magyar Lóránd és Szőcs Péter városi tanácsosok. Utóbbi kettős minőségében volt jelen, hisz egyben a megyei múzeum aligazgatója is.

„A hosszan tartó huzavonák és nehézségek után úgy érzem, kijelenthetem: a Kölcsey Ferenc Főgimnázium hazatalált. Megszoktuk ezeket a falakat, érezzük szellemiségét, üzenetét", mondta köszöntőjében Pataki Enikő, az oktatási intézmény igazgatónője. „Mindannyian örülünk, hogy Kölcsey is ismét velünk van, ezért pedig köszönettel tartozunk a Megyei Múzeumnak", tette hozzá.

Csehi gratulált a diákoknak és a tanároknak, amiért méltósággal küzdöttek meg az elmúlt évek nehézségeivel. „Mindig azt szoktam mondani, hogy nem problémáink vannak, hanem megoldandó feladataink. Ezt most sikerült megoldanunk és ez reményt ad arra, hogy Szatmárnémetiben egy évtized, egy évszázad múlva is lesz Kölcsey és lesz minőségi magyar oktatás", mondta a tanácselnök.

Ilyés rövidke visszatekintésében felidézte, mily sok gonddal ment a Kölcsey költözése, kijelentve, hogy még számtalan feladat vár megoldásra. „A fizikai részével mi, városvezetés foglalkozunk, a szellemi részével pedig Önök foglalkoznak. Közösen meg tudjuk azokat oldani". A polgármester köszönetet mondott a Poszet cég tulajdonosának, a szintén jelen lévő Poszet Ferencnek, a fűtésrendszer modernizálásában kifejtett tevékenységéért. „A ballagásig szeretnénk méltó módon elkészülni az udvarral, a két év múlva ballagók pedig reményeink szerint már egy tökéletesen felújított épülettől vehetnek búcsút", jelentette ki Ilyés.

Végezetül Szőcs Péter történész betekintést engedett a leleplezett festmény történelmébe. Az alkotás Bartók Lajos, a református iskola rajztanárának műve és 1882-ben készítette. A klasszicista, akadémista stílusban készült műalkotás a Kölcsey kör tulajdonába, majd az 1948-as államosítás után egy sötét sarokba került. A hátát alapanyagnak használták, munkásosztály tematikájú rajzokat vittek fel rá. 1953-ban Csapó Sándor lelt rá és restaurálta, ezt egy felirat is bizonyítja. Újabb hányattatott évek következtek, amíg a Megyei Múzeum munkatársai ismét rá nem találtak és nem restaurálták újra.

Az ünnepi eseményt Koncz Kriszta diák éneke nyitotta és zárásként pedig Magdás Walter szavalta el a Kölcsey Ferenc által írt Himnuszt. Ezt követően a vendégek rövid látogatást tettek az udvaron. Ott már az munkagépek gőzerővel dolgoztak a jövő generációk iskolaudvarán.